Boldogkő vára a Hernád-völgyében, egy andezittufa sziklaszirt tetején áll, közvetlenül Boldogkőváralja fölött. A tatárjárást követő várépítési hullám részeként, a 13. század közepén emelték, az első okleveles említés 1282-ből származik, amikor Castrum Boldua néven szerepelt az iratokban. A vár építését IV. Béla király engedélyével a Tomaj nemzetségbeli Jaak fia Tyba ispán vagy családja tagjai kezdték, majd IV. László király 1282-ben szerezte meg cserébe más várakért.
Népi mondák szerint a várat Bodó nevű aszalómester építette, aki megmentette IV. Bélát a tatároktól, ezért a továbbiakban várat építtetett, amelynek neve a „boldog” lányairól kapta a nevét. A vár a középkor folyamán fontos szerepet játszott a Hernád völgyének és a kassai út védelmében, többször gazdát cserélt, végül az Amadé család tulajdonába került.
A 17. században a vár hadászati jelentősége csökkent, a császári seregek lerombolták, így elvesztette stratégiai szerepét. Az 1900-as évek második felében kezdődtek jelentős régészeti feltárások, és a későbbiekben részben helyreállították. Napjainkban a vár izgalmas történelmi helyszínként és turisztikai célpontként vonzza a látogatókat, akik lenyűgöző kilátásban részesülnek a Hernád-völgyre és a környező erdős hegyekre.
A Boldogkői vár tehát nemcsak a múlt emlékeit őrzi, hanem a természet közelségével és a lenyűgöző panorámával együtt különleges élményt kínál mind a történelem, mind a természet szerelmeseinek, remek célpont egy zempléni kirándulás részeként, mely Bózsvától, a Tilia kúriától körülbelül 22 kilométer távolságra érhető el változatos megközelítési módokon.